Címkék

,

Szalay-Berzeviczy Attila tegnap vátesszé nemesedett pedig csak Magyarország kormányát akarta kicsit gyalázni… Cikkében, melyet mára a világsajtó nagyjai is jegyeznek a szerző, az UniCredit Group-ban betöltött ügyvezető igazgatói címét elhallgatva, egy “véleményt” fejtett ki az Orbán-kormány gazdasági lépései kapcsán. Azért pedig, hogy cikkét többen olvassák jól bevált trükkhöz folyamodott: ezt az euró bukásával kapcsolatos rémlátomásával vezette fel…

A csel a vártnál is jobban sült el. Már tegnap este bekapta a csalit a Wall Street Journal és később a Bloomberg is, így a bankár minden valószínűség szerint belépett a nagy-kategóriás piacmanipulátorok elit klubjába. A kimondhatatlan nevű illető húzásával egyenesen Soros György babérjaira tör aki 1992-ben úgy játszott a Világ fizetőeszközeivel, mint egy kétéves a legóval.

Jómagam nem vagyok közgazdász, a cikk gazdaságpolitikai tartalmát ezért “tudományosan” nem szeretném véleményezni. Akadt jópár olyan rész is benne amivel egyet lehet érteni (sőt), de olyan is amivel nem. Amivel viszont végképp nem lehet egyetérteni a cikkel kapcsolatban az szerző nyílt álnoksága: a Budapesti Értéktőzsde volt vezérigazgatója ugyan megemlítette korábbi tisztségét, csak azt nem, hogy a BÉT tulajdonosai között jelentős arányban szerepelnek közvetve (a CEESEG Ag-n keresztül) és közvetlenül is osztrák bankok, a magyar kormány gazdaságpolitikájának vesztesei.

Cikkében a szerző többek között ezt írja: “(…) mindenki tudja, hogy az az ország ahol a kormányfő reggeli közben kitalálja, aznap éppen melyik gazdasági szereplőtől fog valamit elvenni, amit aztán a parlament ebédre már alkotmányba is foglal, hogy a köztársasági elnök még aznap a vacsora előtt alá is írja és kihirdesse, az a befektetők szemében egy elkerülendő banánköztársaság.” Miért lenne banánköztársaság egy állam, ahol nem kell a Fülesbaglyok Szabad Szakszervezetének a beleegyezését is megszerezni a válságkezelés megvalósításához, amely demokratikusan és hatékonyan kormányozható egyszerre?

A “banánköztársaság” fogalmát O. Henry amerikai regényíró találta ki, Cabbages and Kings c. regényében, ahol egy Magyarország mostani helyzetéhez igencsak hasonló állapotú, a külföldi nagytőkének határtalanul kitett államra utalt vele. Azért “banánköztársaság” mert a nagytőkés gyarmatosítás a gyümölcsültetvényeket működtető vállalatokon keresztül valósult meg… Ilyen értelemben Magyarország már most banánköztársaság mert a külföldi tőke politikai befolyásának, a rossz reklámnak és a célzatos hecckampányoknak köszönhetően minden röpirat megingatja az ország és fizetőeszköze, újabban pedig már egész Európa stabilitását.

Maga a cikk nem valami nagy szám, a Magyarországon folyó “vihar a biliben” című folyamregény legújabb fejezete, melyben az utóbbi években megtollasodott egyik nyugati pénzintézet szószólója “méltatja” a kormány gazdaságpolitikáját. Amit a világ gazdasági sajtója felkapott nem a részrehajló, olykor a jó ízlést is sértően igaztalanul érvelő röpirat, hanem az azt felvezető “robbanófej”, az apokaliptikus jóslat. A csalival együtt viszont lenyelték a horgot, az úszót, a zsinórt és a horgászbotot is…